Vásárlás | Ingatlan | Autó | Utazás

Regisztráció | Bejelentkezés

Adótörvény: az ördög a részletekben van

Elfogadta az Országgyűlés az új adótörvényeket.

A változások az előző évekhez képest nem jelentősek, de 2009-ben több olyan, a gazdaság fehérítését célzó szigorítás lesz, ami sokakat érinthet kellemetlenül. Érdemes tehát az érintetteknek a pontos szöveget tanulmányozni! A vállalkozásokat érintő legfontosabb változások egyike, hogy korlátozzák a készpénzforgalmat. Jövőre legfeljebb 250 000 forintot lehet készpénzben fizetni a vállalkozások közötti ügyletnél, ha ezt meghaladja az összeg, akkor a határ feletti rész 20 százalékának megfelelő mulasztási bírságot szabhat ki az APEH. A szigorítások között szerepel a bankszámlanyitási kötelezettség abban a körben is, ahol eddig nem kellett. Korlátozzák a cégek készpénzállományát és házipénztárát, mégpedig a bevétel alig több mint egy százalékában, de legalább félmillió forintban. Jövőre már az evásoknak is gyűjteniük kell majd a számlákat, továbbá az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak és őstermelőknek is. További szigorítás, hogy minden 900 000 forintot elérő vagy azt meghaladó vásárlásnál az eladó köteles lesz számlát kiállítani, függetlenül attól, hogy a vásárló adóalany vagy sem.

A gazdaság fehérítése érdekében szigorítják a szankciókat is. Ha például valaki nem tesz eleget a nyugtaadási kötelezettségének, akkor a kiállításra kötelezett személy közvetlen vezetője is ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Szintén ekkora összegre büntethetik a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztásáért azt a személyt, illetve annak közvetlen vezetőjét, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentés. Akiknek kötelező számlát kérni és gyűjteni, de nem teszik, az igénybevett áru vagy szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a maximális bírság összege az áru értékének 40 százaléka, az alsó határ 10 000 forint.

A vállalkozások mellett a magánszemélyeket is érinti, hogy jövőre a cégautó kikerül az szja-törvényből, és ehelyett a gépjárműadó egyik önálló fejezete szabályozza és vagyoni jellegű adóvá válik. Így az önkormányzatokhoz kerül, és mindenkinek adót kell majd fizetni a cégautó után, beleértve az evá-sokat és azokat az autótulajdonosokat is, akiknek a gépkocsijára valamilyen költséget elszámolnak. Az adó mértéke 1600 köbcentiig 7 ezer, afelett 15 ezer forint lesz.

Jobb hír, hogy az MDF javaslatára és a Fidesz kiegészítésével kedvezően változik az örökösödési illeték. A gyermek, a házastárs és a szülő részére illetékmentessé válik az öröklött vagyonnak az a része, amelynek a terhekkel csökkentett értéke nem több 20 millió forintnál. A teljes vagyont tekintve először a lakás lesz illetékmentes, és ha marad még a 20 millió forintból, akkor az egyéb vagyon is. Az új szabály nem a jövő évtől, hanem a kihirdetése napjától lép hatályba. Ugyancsak sokaknak lehet könnyebbség, hogy az adóhatóság a nála lévő adatok alapján elkészíti a magánszemélyek adóbevallását, a tervezetet kiküldi. Ha az adóalany azt elfogadja, akkor aláírva visszaküldi.

Nem sokakat érint és inkább szimbolikus jelentőségű, hogy az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után. Kivételt képez, vagyis nem esik ezen adókötelezettség alá a szállásköltség. Az adót a kifizetőnek kell levonnia.

A fenti rendelkezések többsége csak február elsején lép életbe. Mindazoknak, akiket a módosítások érinthetnek, célszerű áttanulmányozniuk a pontos szöveget azért, hogy tudják, mihez tartsák magukat. A végleges részletek ráadásul a sok kiegészítő indítvány miatt esetleg meglepetéseket is tartalmazhatnak.

Ma