A szövetségi elnök az RMDSZ számos vezető tisztségviselőjének és parlamenti jelöltjének körében, a szintén nagyszámban jelen lévő újságírók előtt értékelte az első országos adatokat.

A felmérések szerint az RMDSZ jóval hat százalék fölötti eredményt ért el és legalább olyan erős parlamenti csoportja lesz mint eddig, de úgy néz ki, hogy valamivel még erősítenie is sikerült. „Az RMDSZ töretlen támogatással rendelkezik a magyarság körében: nem azoknak volt igazuk, akik kételkedtek, akik meg akartak osztani bennünket, hanem azoknak, akik a szolidaritásért szálltak síkra. Az RMDSZ továbbra is egy erős és megbízható politikai szervezet marad Romániában, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy reformtörekvéseinket érvényesítsük: érvényesítsünk egy erőteljes decentralizációt, az oktatás és az egészségügy reformját, de érvényesítsük Erdély infrastrukturális fejlesztésének folytatását és felgyorsítását, a kisebbségi jogok bővítését” – szögezte le Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a sajtónak a támogatásért, megköszönte az országos kampánystáb és az RMDSZ-jelöltek intenzív munkáját, de mindenekelőtt a választóknak, a magyar közösségnek mondott köszönetet, amely - mint fogalmazott - most is bebizonyította, hogy nem enged a megosztásnak, hogy az összefogás, a szolidaritás mellett teszi le a voksát. Markó Béla külön méltatta Takács Csabának, az országos kampánystáb vezetőjének munkáját, de gratulált Borbély Lászlónak is, aki a felmérések szerint meggyőző fölénnyel nyert a marosvásárhelyi 1-es képviselői választókerületben.

Az új kormány lehetséges politikai összetétele kapcsán annyit mondott: korai lenne találgatásokba bocsátkozni, hiszen a következő napokban kezdődnek a tárgyalások. „Egy biztos: Romániának a következő években stabil, meggyőző többségű kormányra van szüksége, olyan kormányra, amely képes egy európai reformot végigvinni ebben az országban” – mutatott rá Markó Béla.

Exit poll eredmények

Antena3 hírtelevíziónak a CCSB kutatóintézet által elvégzett felmérés eredményei szerint a képviselő-jelöltekre leadott szavazatokból a Szociáldemokrata Párt és Konzervatív Párt szövetsége (PSD-PC) 36,5, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 30,06, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,4, az RMDSZ pedig 6,7 százalékot kapott a vasárnap este 21 órakor zárult parlamenti választásokon. A szenátusban a szociáldemokraták 36, a demokrata-liberálisok 30,9, a nemzeti liberálisok 20,2 százalékot kaptak. E felmérés szerint az RMDSZ szenátorjelöltjei a szavazatok 7,3 százalékát kapták.

A Realitatea hírtelevíziónak az INSOMAR közvélemény-kutató intézettel készített felmérést. Ezek szerint a Szenátusban a PSD-PC 35,9, a PD-L 31,1, a PNL 19,9, az RMDSZ pedig 6,7 százalékot kapott. A képviselő-jelöltekre leadott szavazatok a következőképp oszlanak meg: PSD-PC 36,2, PD-L 30,3, PNL 20,4 valamint az RMDSZ 6,7 százalék.

A két felmérés eredményei azt mutatják, hogy az RMDSZ-nek 22 képviselői és 11 szenátori mandátum jut.

Nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt a Nagyrománia Párt, a kutatóintézetek alig több mint két százalékra becsülik a nacionalista szervezetre leadott szavazatok arányát.

Az új választási törvény

A 2008 márciusában életbe lépett új választási törvénynek köszönhetően az idei választás jelentősen eltért az eddigiektől. A korábbi csupán arányos képviseleti rendszer helyett egy vegyes rendszert dolgoztak ki, amely az arányosságot ötvözni próbálja a jobb elszámoltathatósággal és közvetlenebb választó-képviselő kapcsolattal. A legfontosabb különbség, hogy megszűnt a politikai pártok által összeállított lista, így a választópolgárok már nem pártokra, hanem egyéni jelöltekre szavaznak.

A jelenlegi választási törvény szerint Románia területét a megyei konstrukció alapján 40 +1 (Bukarest) választói kerületre osztották fel, amelyek a lakosságszám alapján további egyéni körzetekre tagolódnak. A választókörzetek között a lakosság arányának megfelelően osztódnak a parlamenti mandátumok is, de minden megyében legalább négy képviselői és két szenátori egyéni kerületet alakítanak ki. A körzetek felállításában az utolsó népszámlálás eredményét vették figyelembe. Így 70,000 lakos egy képviselőt küldhet a Parlamentbe, a szenátorok pedig 160,000 lakost képviselnek majd.

Az új jogszabály szerint a külföldön élő és dolgozó román állampolgárok is képviselve lesznek az új román parlamentben, hiszen létrehoztak egy Románia területén kívüli választói kerületet is. Két szenátori hely betöltésére, valamint négy képviselőre lehet voksolni a négy választói körzetben.

A rendszer másik újdonsága, hogy a régi 5 százalékos küszöb mellé bevezettek egy alternatívát, így most már hat képviselői és három szenátusi választókerület egyidejű megnyerésével is bejuthat a párt a parlamentbe. Tehát a választás során azok a képviselők juthatnak be a Parlamentbe, akik jól teljesítenek körzetükben, vagy amennyiben pártjuk országos szinten ér el jó eredményt.

A romániai nemzeti kisebbségek szervezetei legtöbb 18 képviselői mandátumot szerezhetnek a választásokon. Ezek a parlamenti székek a kisebbségi képviselői számára vannak fenn tartva, megszerzésükhöz arra van a szükség, hogy az adott közösség a kapott szavazataik alapján, országos szinten elérje a választási együttható legkevesebb 10 százalékát.

Forrás:kitekinto.hu