Vásárlás | Ingatlan | Autó | Utazás

Regisztráció | Bejelentkezés

Sorra mondják fel a bankok a hitelszerződéseket

Forró uniós pénzek

A pénzügyi válság közepette felértékelődnek az uniós források, noha a pályázói költségek az igényelt támogatás közel ötödét elvihetik. A kis- és középvállalkozások az EU-s összegek - presztízsberuházások helyett valódi gazdaságfejlesztést szolgáló - átcsoportosítását és gyorsabb kifizetését várják. Egyelőre hiába. A pénzügyi válság miatt hetente mintegy száz, eddig kiválóan törlesztő cég szembesül azzal, hogy a kereskedelmi bankok - akár 10-15 éves kapcsolat után - felmondják a velük kötött forgóeszközhiteleket - panaszolja a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Futó Péter. Szakértők szerint a banki jégkorszak egy évig is eltarthat, és tömegével húzhatják le a rolót a vállalkozások, ha nem jutnak pótlólagos forráshoz. Ebben a helyzetben egyre nagyobb figyelem irányul az uniós pályáztatás által kínált pénzszerzési lehetőségre.

Csalóka programok

"Pénzt kell adni a vállalkozóknak" - mondta Bajnai Gordon gazdasági miniszter is a november 13-i gazdasági csúcson, ahol uniós forrásból 1400 milliárd forintos, kétéves gazdaságélénkítő programot vázolt fel. E források nagy része azonban csupán ígéret: a csúcson felsorolt pénzügyi konstrukciók közül csak a 67 milliárd forintos mikrohitel- és a 76 milliárdos hitelgarancia-program működik, a kis- és középvállalkozásoknak szánt hitelen, a kamattámogatáson, a refinanszírozási és kockázati tőkeprogramon még dolgoznak. A különböző konstrukciókhoz rendelt számok összeadásakor mindössze 500 milliárd forint körüli értéket kapunk (Heti Válasz, 2008. november 20.). A kormány viszont a programokra közvetlenül szánt pénz értékét felszorozza egy fiktív számmal, és így mondja azt, hogy élénkítő hatásában 1400 milliárdot ér a Bajnai-csomag. Az államnak tehát elég 76 milliárdot fordítania hitelgaranciára, mert ez szerinte 680 milliárd forintnyi forrást mozgat majd meg. A kormány valójában nem sok pénzt csoportosít át a vállalkozások megsegítésére: egyharmad a valódi forrás, a többi a multiplikátorhatásnak tulajdonítható.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint tág értelmezésben is az összes uniós támogatásnak mindössze 17-18 százaléka (közel 1200 milliárd forint) szolgál gazdaságfejlesztési célokat, és ennek mintegy fele jut csak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv). A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint a vállalkozásoknak jutó uniós támogatások a teljes keret 17 százalékát tették ki 2007-2008-ban, a következő két évben pedig ez az arány 33 százalékra nő. Az egy főre jutó kkvtámogatás tekintetében a magyar adat (82,4 euró/fő) jónak számít, meghaladja az európai átlagot (53,4 euró/fő), de elmarad Szlovéniától, Csehországtól, a balti államoktól és Lengyelországtól.

Tetten érhető némi porhintés e téren is - véli Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő. Számításai szerint a kkv-k 2009-ben mindössze 80 milliárd forintnyi vissza nem térítendő uniós forrásra számíthatnak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. A pluszpénzek a fent említett pénzügyi konstrukciók keretében juthatnak el a vállalkozókhoz, ám a bizalmatlan kereskedelmi bankokat mostanában nehéz lesz rávenni, hogy ráharapjanak e programokra. Az állami garancia nem sokat ér nekik, s bár továbbra is forráshiánnyal küszködnek, mégsem akarják igénybe venni a részleges államosítással kecsegtető 600 milliárd forintos kormányzati bankmentő csomagot.

Kiemelt pénzkidobás

Megoldást jelenthet, ha a kormány átcsoportosítja az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében szétosztható pénzek egy részét. Szakértők leginkább a kiemelt projektektől (a kormány által pályáztatás nélkül, sokszor "elvtársi" alapon odaítélt stratégiai fontosságú nagyberuházásoktól) vonnának el néhány százmilliárdot gazdaságfejlesztésre. Az uniós források jelentős részét - Nógrádi Zoltán szerint közel felét - lekötő kiemelt projektek közül némelyiket amúgy is előkészítetlennek vagy kockázatosnak tart az Állami Számvevőszék. Számos projekt pedig nem szolgálja közvetlenül a gazdaság erősítését. Egyes városközpontok (például Békéscsaba, Kecskemét, Szeged vagy Miskolc) rekonstrukciója, újabb termálfürdők létesítése, a Budai Palota kulturális turisztikai fejlesztése fontos lehet, de várathat magára, amikor a tét a vállalkozások túlélése.

Október elején, amikor a válság hazai hatása még nem volt egyértelmű, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyik osztálya levelében nem támogatta az uniós források átcsoportosítását gazdaságfejlesztési célokra azon az alapon, hogy ez kedvezőtlenül érintené a makrogazdaság helyzetét. Hírek szerint azóta változott a hozzáállás: átvizsgálják a projekteket, s amelyeknél nem jutottak szerződéskötési szakaszba, azokat hátrébb sorolják vagy kihagyhatják a fejlesztések közül. Persze ehhez meg kell küzdeni a helyi lobbikkal, és bizonyos változtatásokat az uniónak is jóvá kell hagynia, ami hónapokba kerülhet.

Tenyérbecsapós alkuk

Az állami hitelprogramok beindulása és az egyes nagyberuházásoktól való pénzátcsoportosítás még a jövő zenéje. A kkv-k annak is örülnének, ha az eddig elnyert uniós támogatásokhoz hozzájuthatnának - mondja Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda vezérigazgatója. Nem állunk ugyanis jól e pénzek lehívásában: a 2013-ig elérhető csaknem nyolcezermilliárd forintból október végéig alig több mint 53 milliárdot sikerült megszerezni. Ebből néhány milliárd eleve a közreműködő szervezetek, az uniós pénzek elosztásával foglalkozó közintézmények fenntartására ment el. Az uniós pályázatok utófinanszírozásúak, vagyis csak a már befejezett projekthez vagy projektfázishoz kapcsolódó pénzeket lehet lehívni, ezért a számok önmagukban nem adnak pontos képet a fejlesztési terv eredményességéről - hangoztatja az ügynökség. 2009-ben azonban alaposan fel kell pörögniük: a jövő évi költségvetési tervezet szerint közel 700 milliárd forintot kellene kifizetniük az ÚMFT keretében.

Jó hír az érintetteknek, hogy a kormány könnyített néhány feltételen. Egy százalékponttal mérsékelte a beruházástól várt 3-6 százalékos árbevétel-növekedést, és emelkedik - akár 70 is lehet, de legalább 50 százalékos lesz - a támogatott rész aránya. A banki hitelek befagyása idején különösen versenyképes finanszírozási forma lehet a vissza nem térítendő uniós támogatás. Nem ártana ugyanakkor, ha a hatóságok is betartanák az általuk megfogalmazott szabályokat, és közben nem terhelnék teljesíthetetlen feltételekkel a kiírásokat - hangzott el egy minapi konferencián. Az sem biztató, hogy egyes kiírásoknál (például a mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzéseinél) az igényelt támogatás közel 20 százalékát teheti ki az átlagos pályázói költség. Ráadásul a témával foglalkozó kutatók ennek kétharmadát fölöslegesnek ítélik. Sokakat riaszthatnak el a pályázástól a "tenyérbecsapós" alkukról szóló hírek is (Heti Válasz, 2007. március 13.). Az uniós támogatások világát ismerők szerint a politika a pályázati rendszerben is jelen van, ám ennek kimutatása leginkább konkrét esettanulmányok útján lehetséges. A pályázati intézményrendszer javításán mindenképp érdemes fáradozni: külföldi és hazai elemzések is arra jutnak, hogy az átlagosnál jobb közintézményekkel rendelkező, illetve a kevésbé korrupt országokban jobban hasznosulnak az uniós források, és van növekedési hatásuk.