Félholtra verték a tévészékház miatt » Info-Budapest

Félholtra verték a tévészékház miatt

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét súlyosbítva

letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a rebiszes zászlóst szerdán, aki társaival megvert és összerugdosott egy megbilincselt, földön fekvő őrizetest, csigolyatörést és nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozva neki 2006 őszén. Az áldozatról azóta bebizonyosodott, hogy nem vett részt a zavargásokban, csak rosszkor volt rossz helyen. örök Imrét félholtra verték a 2006 őszi zavargások idején: csigolyarepedéssel, szemsérüléssel és zúzódásokkal került kórházba, miután a Rebisz őrizetbe vette 2006. szeptember 20-án hajnalban az Oktogon környékén. Elmondása szerint a kíváncsiság vitte oda, és egy menekülő csoportot üldöző rendőrök vetették rá magukat az Aradi és az Eötvös utca sarkán: tonfával kiakasztották a lábát, földre teperték, a hátára térdeltek és műanyag bilinccsel hátrakötötték a kezét. Már egy ideje hason, megbilincselve feküdt az aszfalton, amikor az egyik rendőr felhúzta a fejét és lendületből fejberúgta, mondván hogy ezt a negyvennyolc órás szolgálat miatt kapja. "Ezután egyesével kaphattam tőlük, de az első rúgás után már nem láttam semmit. Azt is mondták, hogy ezt azért kapom, ami a tévészékháznál volt. Később amikor a Balesetibe bevittek, ide-oda telefonálgattak a rendőrök, hogy egyenlítettünk. Meg hogy itt vannak a gecik, a kutyák. A kórházban is így hívtak minket, mindenki az ágyhoz volt bilincselve, de rólam a főorvos levetette velük"

A verés után Török lábra sem tudott állni, zsákként cipelték. Mikrobusszal beszállították az Aradi utcai rendőrkapitányságra, ahol már olyan rosszul volt, hogy a sérült rendőröket ellátó orvos infúziót adott neki, és azonnal az Országos Baleseti Intézetbe vitette. Ott hallgatták ki először másnap, és ott került előzetes letartóztatásba. Három napig a kórházban tartották, mert nem tudott felállni, és elmondása szerint a rendőrök az ott forgató tévéstábokat sem engedték be hozzá, annyira rosszul nézett ki. A látlelet szerint mindkét szeme bevérzett, orrán és az egyik szemgödrében vérömleny és zúzódás keletkezett, térde és háta zúzódott, a baloldali második ágyéki csigolya nyúlványa pedig eltört.

A rendőri verzió szerint Török Imre tagja volt a rohamrendőrök elől menekülő garázda csoportnak, amely a körúton és az Oktogonon dobálta az oszlatókat. Célzott kiemeléssel állították elő, hivatalos személy elleni erőszakkal és garázdasággal gyanúsították. Az ezügyben lefolytatott nyomozás azonban a sértett állítását támasztotta alá: nem vett részt a zavargásban a félholtra vert szakács. "De még az sem indokolta volna hogy hogy a rendőrök ilyen mértékben túllépjék a testi kényszer alkalmazásához feltétlenül szükséges fizikai kényszer mértékét" - mondta Győző Gábor ügyvéd, aki a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából látja el Török Imre sértetti képviseletét.

A Török Imre megbilincselését a rendőri jelentésből azonosíthatóan végrehajtó két rebiszes, H. Szabolcs főtörzsőrmester és N. Péter zászlós ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett súlyos testi sértés miatt emelt vádat a budapesti nyomozó ügyészség. A Fővárosi Bíróság Cserni János vezette eljáró tanácsa bizonyítottnak látta a vádat, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a rendőröket úgy, hogy előzetesen mentesítette őket a büntetett előélet jogkövetkezményei alól. Vagyis tovább szolgálhattak rendőrként, N. Péter annak ellenére, hogy már korábban is volt büntetve hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt.

Pszichológiai alkalmatlanság

H. Szabolcs és N. Péter mindketten harminc év körüli életkorúak, rendőr szakközépiskolát végeztek, fizikai és pszichológiai alkalmasságuk megállapítása után a Rebisz jogelődje, a Készenléti Rendőrség állományában helyezkedtek el kommandósként. 2006. szeptember 19-én a Köztársaság téren és a Blaha Lujza téren vetették be őket a zavargások miatt, tömegoszlatási feladatokat láttak el. Török Imre megverését végig tagadták, az intézkedésben részt vevő rendőrtársaik - az ítélet indoklása szerint - "érdemben nem értékelhető" vallomásokat tettek.

A másodfokú bíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy H. Szabolcs büntetését 1 év 2 hónapról 9 hónapra enyhítette, a 3 évre felfüggesztés és az előzetes mentesítés maradt, tehát H. Szabolcs rendőr maradhat. Az ítélet indoklása szerint azért, mert N. Péter beosztottaként cselekedett, és büntetlen előéletű. N. Péternél viszont helyben hagyta az 1 év 4 hónap szabadságvesztést, viszont felfüggesztettről letöltendőre súlyosbította azt, vagyis N. Péternek börtönbe kell mennie, és utána sem szolgálhat többé rendőrként.

A másodfokú tanács elnöke az ítélet szóbeli indoklásában azt mondta, hogy "jogállamban mindenki egyformán felel", vagyis a rendőrök nem számíthatnak speciális bánásmódra a bíróságok részéről. H. Szabolcsnak lehetőséget adott bíróság, hogy még bizonyíthasson a szakmájában, N. Péter esetében azonban figyelembe vette, hogy már korábban is jogerősen el volt ítélve bántalmazás miatt, ráadásul ő volt a parancsnok, tehát példát kellett volna mutatnia, és meg kellett volna akadályoznia Török Imre bántalmazását.

Az ítélet indoklásában a bíró azt is kifejtette, hogy mivel Török Imre nem volt zavargó, nem dobálta a rendőröket és nem tört be kirakatokat, így azt sem lehetett a rendőrök javára értékelni, hogy erős felindulásban cselekedtek volna. Mivel a szavahihetőnek értékelt sértett vallomása szerint a tévészékház és a 48 órás szolgálat miatt kapta a verést, a bántalmazással megvalósított súlyos testi sértést kifejezetten aljas indokból elkövetettnek is minősíthetnék, ami még súlyosabb ítéletet eredményezhetett volna.

Forrás:index.hu

Nyomtatás | Küldje el ezt a cikket!

Vissza a főoldalra