Bukásra áll a kétszintű érettségi » Info-Budapest

Bukásra áll a kétszintű érettségi

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kétszintű érettségi rendszer

hangzott el többek között az oktatási kerekasztal keddi konferenciáján. A testületnek a közoktatás megújítására tett javaslataihoz hosszú távú politikai konszenzusra volna szükség.

Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) reformjavaslatait összegyűjtő Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért című kiadvány bemutató rendezvényén a testület elnöke egy 2007-es nemzetközi vizsgálatból idézett, amely szerint az oktatás minősége meghatározza az adott ország gazdasági versenyképességét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az iskolázottság mértéke, hanem hogy az oktatás minősége a döntő e tekintetben – emelte ki az utóbbi évek hazai középfokú és felsőoktatási expanziójára utalva Fazekas Károly.

Hozzátette: az OKA négy prioritás - minőségibb tanári kar, a tananyag-közvetítés meghaladása, az esélykülönbségek csökkentése és az iskolai munka értékelése - mentén kidolgozott javaslatai súlyos érdeksérelmeket okozhatnak, de ezt vállalni kell annak érdekében, hogy versenyképessé váljon az oktatás és ennek nyomán az ország.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Zöld könyv megállapításainak döntő részével egyetért, például osztja a szakemberek azon véleményét, hogy a kétszintű érettségi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Zöld könyvben megfogalmazottak szerint a kétszintű érettségi ugyanis túl hamar kényszeríti a diákokat a specializálódásra, ráadásul a felsőoktatás kiterjesztése miatt az emelt szint, mint felvételi követelmény szintén értelmét vesztette. (Egyre kevesebben is választják ezt a vizsgaformát.) A szakemberek szerint ugyanakkor méréselméleti problémák is felvetődnek a két érettségi kapcsán.

Pálinkás József szerint az érettséginek az ismereteket, képességeket, a műveltséget mérő kimeneti vizsgának kell lennie. Annyit hozzátett ehhez, hogy szerinte az iskola nevelési funkcióját is mérnie kellene a középiskolát lezáró vizsgának. A Fidesz-kormány oktatási minisztere kitért azokra a Zöld könyvben szereplő adatokra is, amelyek szerint mindössze 19 olyan vizsgatárgy van, amit az érettségizők több mint egy százaléka választ a matúrán. 189 tárgyból pedig 116 olyan van, amelyet ötvennél kevesebben választottak. Nem biztos, hogy szükség van arra, hogy testnevelésből bolgár nyelven lehessen vizsgázni – közölte, és megerősítette, hogy a tárgyak számának drasztikus csökkentésére van szükség. Ugyanígy egyetért az MTA-elnök a tanári kar minőségét, a tanári pálya presztízsét javító intézkedésekkel.

Kioltották egymást az eddigi reformok

Csapó Benő egyetemi tanár, az OKA tagja azt emelte ki a konferencián, hogy a javaslataikkal át kívántak lépni az eddigi oktatási reformok gyakorlatán, amelyek – ugyan jó szándékúak voltak legtöbbször de – rendre kioltották egymást.

Például az iskolák közti különbségeket az integráció támogatásával próbáltuk csökkenteni, ugyanakkor a rendszerbe van kódolva a 4, 6, 8 osztályos középiskolák felvételeinek ezzel épp ellentétes hatású szűrője. Vagy egyetemi szintre emeltük a tanárképzést, de főiskolák is indíthatnak mesterszakot. A kompetenciák fejlesztését hangsúlyozzuk, míg több mint 80 tanári szak indul és több mint 130 különböző érettségi tárgy van. A Zöld könyv – tudományosan megalapozott - javaslatai viszont Csapó szerint a rendszer egészét vizsgálják a kisgyermekkortól a tanárképzésig, a munkaerőpiactól az oktatásfinanszírozásig.

Pénz, fenntartók, iskolák

Csapó Benő szerint Magyarország az OECD átlagánál körülbelül egy százalékkal fordít kevesebbet az oktatásra. A PISA-mérésekben részt vevők között csak négy olyan ország van, amelyik nálunk kevesebbet költ a közoktatás első nyolc évére. Így az egyébként közepes eredményeink még jobbak is annál, mint amit az alacsony ráfordítások alapján várhatnánk. Viszont a konferencián azt is kiemelte, hogy sok olyan ország van, amely többet költ az oktatásra, mint mi, de mégsem jobbak az eredményei. Ebből viszont az következik, hogy nem csak pénz kérdése a minőségi oktatás, a ráfordítások okos felhasználásán is sok múlik.

Forrás:fn.hu

Nyomtatás | Küldje el ezt a cikket!

Vissza a főoldalra