Friscoi otthonok » Info-Budapest

Friscoi otthonok

Nekünk európaiaknak, ha az Egyesült Államokban egyik nagyvárosából átutazunk egy másik metropoliszába,

olybá tűnhet, mintha itthon egyik országból utaznánk a másikba. Ezt az érzést nemcsak az óriási távolságok, hanem a városok etnikai sokszínűsége, az ott élő közösségek sokfélesége ébreszti bennünk. San Franciscora ez talán még inkább igaz, ha New Yorktól, a keleti part fővárosától, elvonatkoztatunk.

San Francisco egyik legjellegzetesebb negyede a kínai, de nem sokkal kisebb létszámban élnek itt olaszok a North Beach-en vagy éppen az újabban ideérkezett orosz bevándorlók sem.

Ők utóbbiak, ellentétben a XIX. század elején ideérkezett kínai vasútépítő munkásokkal szemben, csak a Szovjetunió felbomlása után a XX. század végén települtek át a Földgolyó eme másik, gazdagabb féltekére tömegesen. Mára szintén saját lakónegyeddel rendelkeznek a városban, gazdagságban, azonban jóval kirívóbb körülmények között élve, mint a korábban már itt lakók. E sokszínűség persze rányomja bélyegét a lakáskultúrára és ezen belül is a lakberendezési szokásokra.

A várost mi magyarok leginkább Rejtő Jenő regényeiből Piszkos Fred és Fülig Jimi történeteiből ismerhettük meg korábban, mint a nyugati partvidék egyik jellegzetes kikötőjét és fegyenctelepét. Egy kis szigeten valóban itt található a régi világ egyik legfélelmetesebb börtöne az Alcatraz. Napjainkban, természetesen már csak turista látványosság. Egykoron e falak között tartották fogva a híres maffia főnököt, Al Caponét is.

San Francisco igazi nevezetessége azonban mégis csak a filmekből is jól ismert Golden Gate híd, melyen keresztül, ha városba érkezünk hídpénzt vagyunk kötelesek fizetni. Mielőtt a hídon áthajtunk Betty B. lakberendező partnerem, kitessékel a kocsijából, amit először nem tudtam mire vélni, de az elém táruló panoráma gyorsan rádöbbent cselekedetének okára. A látvány páratlan. Láthatjuk az óceánt, apróbb szigeteket, hidakat és San Francisco belvárosának csodálatos sziluettjét.

A város belülről járva is nagyon megkapó. Méreteinél fogva szinte európainak is mondható. Közel sem olyan áttekinthetetlen, mint az Államok más nagyvárosai. Még nekem sem, aki pedig egy kis ország kis városaihoz vagyok szokva. A bizalmamat még csak fokozta a várossal szemben, hogy villamos közlekedése van, mellyel szinte minden részébe a városnak el lehet jutni, szemben például Los Angelesszel, ahol autó nélkül még az utcára sem érdemes kimenni. A város maga dimbes-dombos, akár csak nálunk Buda.

Az utcai séták hasonló lihegésre késztetnek, mint a Várba felvezető utak a Krisztinában. A házak elragadók, rendezettek és jólét vidámsága köszön vissza homlokzatuk színeiből és szépen függönyözött ablakaiból.

Ahány ház annyi féle a homlokzata. A legtöbbjük lapos tetős. Az utcák kacskaringósak és eléggé meredekek. Az első város Amerikában ahol éppen úgy sétálhatok, mint otthon, éppen úgy sorolnak a kapualjak és az utcai ablakok, és éppen úgy parkolnak a házak előtt az autók, mint bármelyik budai utcában nálunk. Talán még meg is lehetne szokni.

Ami még ismerősnek tűnik e városban, azok az óceán partjának közelében épült. A mi lakótelepi házainkra leginkább emlékeztető sokemeletes lakóházak, persze azzal a különbséggel, hogy mind maga a házak bejáratai, mind pedig az előttük lévő parkok sokkal rendezettebbek és elegánsabbak a mieinknél. Az utcák és a járdák tiszták az üzletek nemcsak kínálatukban, de berendezéseikben is igényesek. Itt nincsenek bezárt, vagy ne adj' Isten, betört kirakatú, elhagyott boltok. Plakátokkal sem ragasztják tele a falakat és a grafitik sem éktelenítik el kapualjakat.

A várost persze minden szimpátiája ellenére sem mondhatjuk bármely európai nagyváros másolatának, hiszen a banknegyedbe érve azonnal kitűnik, hol járunk. A hatalmas felhőkarcolók épület tömbjeinek árnyékában érezzük csak igazán a gazdagság és a pénz világának mindent maga alá gyűrő erejét. Ez itt már a hamisítatlan Amerika. Ezek az épületek a globalizmus zászlós hajói. Innen nyitnak tüzet Dollár milliárdokkal a világ harmonikusabb életét élő térfelére a 'harmadik világra'. A harc közel két évszázada tart, de hogy ki fog győzni a humánum vagy a pénz az még nem világos.

Egy biztos, hogy ott San Franciscoban is boldogságra, barátságos otthonra és békés családi életre vágyó embertársaink élnek. Ezt a tényt hivatott Betty B. lakberendező kolléganőm munkáival és az azokról készült képeivel bizonyítani. Kérem, nézzék meg Önök is ezeket a san franciscoi lakberendezési képeket. Talán a látvány néhány olvasónknak segítséget nyújt majd otthonának belső terveinek elkészítéséhez.

Forrás:akberendezes.hu

Nyomtatás | Küldje el ezt a cikket!

Vissza a főoldalra