Vásárlás | Ingatlan | Autó | Utazás

Regisztráció | Bejelentkezés

Gyurcsány Ferenc lemond, ha nem fogadják el az új adótörvényt

Gyurcsány Ferenc lemond, ha a parlament nem fogadja el az adótörvényeket, illetve a költségvetést. Ezt ő maga mondta délelőtt az MR1 Kossuth Rádiónak, miután közzétette elképzeléseit az adó- és járulékcsökkentésről. Új elképzelésként arról is beszélt, hogy emelnék a dohány és alkoholtermékek jövedéki adóját.

A jövő évi 300 milliárdos adócsökkentést még nem a gazdaság fehéredéséből befolyt pénzből fedezi a kormány. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MR1 Kossuth Rádiónak adott interjúban elmondta: két forrásból lesz fedezet: a költségvetésből 180 milliárd, az adórendszer belső változásaiból pedig 100-120 milliárd.

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök:
- Négy ilyen intézkedést tervezünk most. Senki sem szereti a cégekben a magánhasználatnak a dokumentálását. Szigorúan, mindenfajta úti nyilvántartás kitöltését igényeljük, hogy bizonyítsák, hogy nem magán célra használják az autót. Persze mindenki igyekszik azt bizonyítani, hogy csak üzleti célra használják az autót. Most azt javasoljuk, hogy vessünk véget ennek a bújócskának, hisz az egész rendszernek úgyis az az egyik alapja. Ne kelljen többet vezetni semmilyen fajta nyilvántartást, ne kelljen félni az APEH-tól, de a cégautónak semmilyen költségét ne lehessen elszámolni a társaság költségei között. Ez hoz a konyhára 10 milliárd forintot, miközben egyszerűsíti az APEH életét. Vagy az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adójának a felemelését. Az üzemanyagét nem, mert az üzemanyagok jövedéki adóját nem szabad emelni. A legnagyobb tétel: ma minden 20 fő feletti vállalkozásnak 20 főnként egy csökkent munkaképességű dolgozót kell foglalkoztatni, mert így működik a társadalmi szolidaritás. Magyarországon mégis az európai átlagnál lényegesen kevesebb, annak talán harmada, negyede ilyen munkavállalót foglalkoztatnak. Aki nem teljesíti, annak fizetnie kell a költségvetésbe. De maga dönti el, hogy inkább foglalkoztat-e vagy inkább fizet. Mi azt mondjuk, ha nem foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozót, legalább 20 főnként egyet, akkor amit eddig kellett fizetni, annak a háromszorosát kell befizetni. Ez a legnagyobb tétel, ez önmagában 50 milliárd forintot hoz. Azt próbáltuk megtenni, hogy semmi olyasmit ne kelljen tennünk, hogy annak érdekében, hogy legyen vállalkozásösztönzés, munkahelyteremtés, ennek a terheit a 60 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező polgárokra tegyük. Ezért utasítjuk el ennek az ÁFA felemelését.

- Ez a 180 milliárdos költségvetési tétel miből áll össze?

Gyurcsány Ferenc:
- Kifejezetten a 3,2 százalékos jövő évi hiánycélon felül egy szigorú költés mellett adócsökkentésre felhasználható. Nem költünk el annyi pénzt a bevételeinkből amennyit a 3,2 százalékos hiány egyébként megengedne. Azt mondjuk, hogy takarékosabbak vagyunk, nem engedjük a tartalékokat felhasználni, nem engedjük a többlet pénzeket felhasználni, adócsökkentésre kell felhasználni.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, az embereket érintő adókedvezményekhez nem nyúlnak. Létrehozzák az adócsökkentési alapot is - ezt ez a szó szoros értelmében nem különítik el, de ide folyik be a gazdaság fehéredéséből a pénz. Ez alapozza meg a 2010-es adócsökkentést. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, ennél többet nem költenek, hiába van választási év.

Gyurcsány Ferenc:
- Az egész programnak az a lelke, hogy lényegesen olcsóbb legyen alkalmazni, foglalkoztatni embereket. Ha valaki 100 forintot akar a zsebében tudni, ahhoz 120-at kell befizetnie átlagosan a költségvetésbe. 100 maradt a zsebben, 120 bement a költségvetésbe. Ha ezt végigcsináljuk, akkor ahhoz, hogy valakinek 100 forint menjen a zsebébe, ahhoz ennél egy harmaddal kevesebbet kell az államnak befizetni, csak 80 forintot. Ez egy áttörés, egy brutális változás a korábbiakhoz képest, de ehhez kétségtelenül az kell, hogy változzon meg a mai helyzet, hogy ne kevesen fizessenek viszonylag sok adót, hanem sokan fizessenek ennél kevesebbet. Ez a magyar adórendszernek a fő problémája, hogy nem az átlagos adóterhelés igen magas, hanem igen kevesen fizetik viszonylag a magas szürke- és feketegazdaság miatt.

- Miniszterelnök úr, ha nem fogadják el az adótörvényt, és nem fogadják el a költségvetést, akkor lemond?

Gyurcsány Ferenc:
- Természetesen.

- Mire számít egyébként?

Gyurcsány Ferenc:
- Hogy elfogadják.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, nemzeti közfoglalkoztatási program indul, a cél az, hogy 2010-ig a mostani segélyezettek közül legalább 50 ezer ember tudjon dolgozni. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, ha valaki nem kap közmunkát, megkapja a segélyt. Elmondta azt is, az önkormányzatok jobban járnak majd anyagilag, ha segélyosztás helyett inkább közmunka-programot szerveznek.

A miniszterelnök azt mondta, hogy az adó- és járulékváltoztatásokat olyan ütemben valósítják meg, ahogy befolynak az ehhez szükséges bevételek.

Gyurcsány Ferenc egyébként elküldte Fodor Gábornak adó-és járulékváltoztatási tervét. A miniszterelnök a kormányülés után elmondta, hogy a napokban többször is beszélt az SZDSZ elnökével. Abban maradtak, hogy felkérik kollégáikat, haladéktalanul konzultáljanak a program egyes részeiről. Korábbi hírek szerint az SZDSZ a hét végén alakítja ki hivatalos álláspontját Gyurcsány Ferenc adóterveivel kapcsolatban.

Az ellenzék és a szakértők is keveslik

Az ellenzéki pártok elutasítják vagy keveslik a kormányfő adó- és járulékváltoztatási elképzeléseit. Az SZDSZ üdvözli, hogy Gyurcsány Ferenc megfogalmazta a kisebbségi kormány cselekvési programját - jelentette ki Fodor Gábor. A liberális pártelnök azt is hangsúlyozta, hogy az ügyvivői testület hétvégi ülésén alakítja ki álláspontját a kormányfő által jegyzett programról. A kormányfő programjával kapcsolatban a kulcskérdés az, hogy mit szól hozzá a volt koalíciós partner, vagyis elfogadhatónak tartja-e az SZDSZ annyira a javaslatokat, hogy cserébe megszavazza ősszel a költségvetést. A programról hangsúlyozottan magánvéleményeként Gulyás József, az Országos Tanács elnöke egy reggeli tévéműsorban várakozáson alulinak nevezte a kormányfő adóterveit és úgy vélte, a ciklus hátralévő részére vonatkozóan nem elég konkrétak a javaslatok.

- Az embereknek azt tudjuk üzenni, hogy ettől a programtól túl sokat ne várjanak, mint ahogy az előző hat program semmilyen érdemi változást nem hozott életükben. Tartunk tőle, hogy ez a program sem fog semmiféle látható eredménnyel megvalósulni. Szimpla beetetésről van szó. Gyurcsány Ferenc újabb kommunikációs offenzívájáról - ezt már Varga Mihály, a Fidesz alelnöke mondta a miniszterelnök legújabb csomagjáról, emlékeztetve arra, hogy a kormányfő programjai nagyrészt megvalósulatlanul mentek feledésbe. Varga Mihály tartalmilag nem is elemezte a javaslatokat. A csomag egésze úgy vélte, annyira szakmaiatlan, hogy pártja nem foglalkozik azzal, hogy külön-külön mely eleme támogatható.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a javaslat-csomag ellentmondásaira figyelmeztetett. Az elképzelés szerinte nem több egy kétségbeesett kísérletnél, amellyel a kormányfő saját pártja és volt koalíciós partnere voksait próbálja megszerezni a programon belül és a kormányfő korábbi programjaihoz képest úgy vélte, számos ellentmondás található.

- A szövegben egymással homlokegyenest ellentétes szempontok vannak. Láthatóan ez nem egy koherens program, hanem egy kétségbeesett kísérlet arra, hogy az SZDSZ szavazatait is megszerezze a költségvetési törvényhez, illetve a szocialista frakciónak is valahogy eleget tegyen és a szavazatait összekaparja.

Hasonlóan vélekedett Dávid Ibolya, az MDF elnöke is, aki szerint Gyurcsány Ferenc a liberálisok korábbi ál-ultimátumát teljesítette a ma bejelentett elképzelésekkel.

- Az SZDSZ bekérte, az MSZP megadta. Ez az anyag az új koalíciós megegyezés.

Az MDF elnöke tartalmilag nem is értékelte a programot, mert gazdasági ésszerűség helyett úgy vélte, azt egyértelműen a politikai túlélés diktálta.

Jó az irány, de bátortalan, nagyobb lépéseket is lehetett volna tenni - mondja Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Szerinte az évente 4-5 százalék járulékcsökkentés értékét veszti, nem lesz érezhető hatása a versenyképesség javulására.8-10 százalék a gazdasági szakértők javaslata szerint az, ami érdemi hatás lenne, egyszerre meglépve és nem szakaszonként. Nem lesz érdemben foglalkoztatásra, versenyképességre az a ráhatása, mintha egy lépésben tették volna meg.

Jó célok, de nem átütő erejű változtatások - summázza így a munkáltatók részéről Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke is. Ő furcsállja, hogy az 1000-1200 milliárd tehercsökkenés elosztást három-négy éves távlatban tervezik.

Dávid Ferenc, a VOSZ elnöke:
- Minket inkább a 2009-2010. év érdekelne. Ki tudja, hogy 2010, a választások után mi következik? A másik kérdés, hogy a társadalombiztosítási járulék csökkenés csak április elsejétől lépne életbe. Azt gondolom, hogy szerencsésebb lenne, ha a járulékcsökkentés egyrészt nem április elsején következne be, hanem január elsején és a mértéke is meglehetősen szerénynek tűnik (összesen 5 százalék) és csak a fizetések első 140 ezer forintjáig. A különadó egy érdekes játék, mert azt mondják, a 4 százalékos különadó megszűnik, de a 16 százalékos társasági adó felemelkedik 18-ra. Ez mindjárt nem 4 százalékos csökkenés, akárhonnan számoljuk.

Érveiket holnap a Gazdasági Egyeztető Fórumon is elmondják majd. Nem tudni még, hogy a munkavállalók is így teszik-e. Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke viszont annak örül, hogy az adótanácsadók javaslataiból kevés került bele a csomagba.

Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke:
- Kicsit megnyugtató volt, hogy az elmúlt napokban megjelent különböző számunkra elfogadhatatlan vad ötletek nem köszönnek vissza. Például a járulékokat úgy kell átcsoportosítani, hogy csak a munkavállalók fizessék. Ez az egyik. A másik, ami fontos, hogy több évre előre tekint és egy fokozatos, de határozott irányú átállást jelent a munkavállalók csökkentése is benne van, bár ennek a pontos szabályozása az SZJA pontos változtatásán azt gondolom, még sokat fogunk vitatkozni.

Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a gazdaság fehérítése és az adófizetők körének bővítése időszerű és jó irány, a bankkártyán keresztüli fizetések elképzelése még vitatható. '97-ben volt egy olyan szabály, hogy költségként az adóban nem fogadható el a vállalkozások egymás közötti pénzforrásánál, ha egymillió forint felett nem banki átutalással teljesítheti. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette. A részleteket látni kell, hogy megállja-e az alkotmányosság próbáját, mert attól tartok, hogy ilyen szabály nem vezethető be - mondta Vámosi Nagy Szabolcs.

A külföldi elemzők óvatosan derülátók

Óvatos derűlátással fogadták Gyurcsány Ferenc adócsökkentési terveit Londonban tekintélyes gazdaságelemző cégek szakértői. Általános vélemény szerint rövid távon kedvezőnek tekinthető az elképzelés, mivel a társasági adó és a társadalombiztosítási hozzájárulás egyidejű csökkentésével erős hangsúlyt helyez a magyar gazdaság versenyképességére. Többen üdvözlik, hogy nincs szó a tervben az áfa emeléséről. Kétségeket fogalmaznak meg ugyanakkor a program finanszírozásával kapcsolatban: londoni elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az adó és járulékcsökkentésre szánt 1200 milliárd forint túl nagy összeg ahhoz, hogy kizárólag a gazdaság kifehérítésével be lehessen hajtani.