A cikk mely küldésre kerül

A zöld rém és fehér kísérője

A karfiol és a brokkoli a talán a leggyakrabban említett zöldség - a spenót mellett

ha a legutáltabb ételek listáját szeretnénk felállítani. De a zöld-fehér kettős mégis előkelő helyre kerülhet az étrendünkbe, ha megbarátkozunk velük, és megismerjük számos jó tulajdonságukat: például az alacsony kalória-, magas rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalmukat.

A karfiol és a brokkoli gyakran szerepel a rajzfilmekben, tévéműsorokban, mint az egészséges, de összeségében "gyűlöletes" zöldség megtestesítője, pedig a jellegzetes ízű, sokféleképpen elkészíthető virágokat könnyű lehet megkedvelni - mindössze megfelelően kell őket más, hasonlóan intenzív ízekkel párosítani.

Virágcsokor Itáliából

A brokkoli és a karfiol egyaránt a káposztafélék családjába tartozik, és mindkét növénynek a virágzatát esszük meg (a brokkolinak a szárát is tálalhatjuk). A "hagyományos" zöld brokkoli és fehér karfiol mellett léteznek színvariációk is: a zöld pagodakarfiollal és a lila brokkolival változatosabbá tehetjük a zöldségestál látványát.

A brokkoli a Mediterrán térségből, egyesek szerint Itáliából, más vélemények szerint Ciprusról származik - a neve olasz eredetű, a szár jelentésű brocco szóból - ; az viszont biztos, hogy az ókorban kezdték el termeszteni, a vadkáposzta egyik variációjaként. A zöldség leírása idősebb Pliniusnál is megjelenik, Apicius híres szakácskönyvében pedig már fellelhetőek brokkolireceptek. Sokáig igazi olasz zöldség volt, Franciaországban csak a 16. században, Angliában pedig az 1720-as években jelent meg. Az Egyesült Államokban a huszadik század elején, míg hazánkban csak néhány évtizede terjedt el igazán.

A karfiolt a szakértők Kis-Ázsiából eredeztetik, de már időszámításunk előtt 600 körül megjelent az európai kontinensen, és a brokkolihoz hasonlóan az olaszok egyik kedvelt zöldsége lett. A karfiol is csak az újkorban terjedt el más országokban, de azóta Ázsiát is meghódította: ma Kína és India a két legnagyobb karfioltermelő.

Szuperzöld és szuperfehér

Mindkét zöldség igen egészséges, és mivel a kalória- és zsírtartalmuk is alacsony (a brokkoli 100 grammjában 30, a karfioléban mindössze 20 kalória van), a fogyókúrázók is nyugodt szívvel beilleszthetik az étrendjükbe.

A brokkoliban sok a C- és K-vitamin, ráadásul a rosttartalma is magas. Olyan anyagok is vannak benne, melyek vírus- és baktériumölő hatásúak, sőt, olyan kutatásokat is végeztek, melyek a brokkoli rákellenes hatását is bizonyították. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha tíz percnél tovább főzzük a virágokat, akkor a hasznos tápanyagok mennyisége jelentősen csökken, ezért fogyasszuk a brokkolit nyersen vagy gőzölve, párolva.

A karfiolban sok rost, folsav és C-vitamin található, és szintén vannak rákellenes hatóanyagai (kutatások szerint a karfiol segíthet megelőzni vagy lassítani a prosztata- és a mellrák kialakulását). Emellett egy olyan vegyületet is tartalmaz, mely a máj méregtelenítő munkáját segíti.

Vásárlás és tárolás

Brokkoliból és karfiolból is válasszunk egészséges, teljes fejeket. A színük legyen tiszta, ne csúfítsák el barnás vagy sárgás foltok. A virágok szorosan simuljanak egymáshoz, ne legyenek közöttük nagy rések.

A karfiolnál egyáltalán nem baj, ha sok zöld levél védi a zöldséget - sőt, ezeket sem kell kidobnunk, mert nagyszerűen ízesíthetünk velük zöldség-alaplevest vagy húslevest.

Mindkét zöldségféle könnyen megromlik és hamar elveszítik a frissességüket, ezért ne tároljuk őket túl sokáig: hűtőben, maximum egy hétig várjunk az elkészítésük előtt. A szétszedett (de nem megmosott - a víz ugyanis gyorsítja a romlási folyamatokat e zöldségek esetében) brokkoli és karfiol is jól fagyasztható.

Forrás:origo.hu

Vissza a főoldalra