A cikk mely küldésre kerül

Akadályok nélkül élni

Bár mennyire is szeretnénk ironikusak lenni mi férfiak, ha társaságban a házasságról esik szó, elõbb vagy utóbb csak bevalljuk,

hogy ritkán adódik az életünkben olyan csodálatos pillanat, mint amikor kedvesünk szájából elhangzik a boldogító igen, és amikor ölbe kapva ifjú aránkat elõször lépjük át vele, elsõ közösen berendezett otthonunk küszöbét.

Milyen egy akadálymentes otthon?

A teljesség igénye nélkül, megpróbálok e kérdésre válaszolni. Íme: a barátságos, kényelmes otthon mibenléte nem a tornyok számától függ, hanem a mindenre kiterjedõ apró részletektõl. Ezek az apróságok, melyekre igyekszem felhívni szíves figyelmüket, olykor képesek megkönnyebbíteni, akár egészséges, akár mozgásában korlátozottá vált embertársaim mindennapi életét.

Bármely otthon nem elsõsorban vendéglátás célját, hanem az abban lakók kényelmét, kikapcsolódását, gondtalan pihenését és harmonikus együttélését kell, hogy szolgálja. Az akadálymentes otthon éppen ezeknek a célkitûzéseknek igyekszik megfelelni. Persze minden akadályt elõre nem láthatunk, de törekedni kell olyan egysíkú lakó-, és életteret kiépíteni a kertet is beleértve, melyet késõbb az igényeknek megfelelõen változtathatunk, kibõvíthetünk, ha erõnk és képességeink csökkennének.

Például, amennyiben a többszintes ház építését nem tudjuk megakadályozni - akár az építési elõírások, vagy netán telkünk szûkre szabott határai miatt - akkor gondoljunk a jövõre, és a lépcsõ fel- és lejárókarókat olyan szélesre tervezzük építendõ házunkban, hogy azokon, szükség esetén egy lépcsõlift majdani felszerelése lehetséges legyen!

Azonban mielõtt bemennénk a házba, álljunk meg a kapunál és kezdjük innen a mûszaki bejárást és az intelmeket!

Tanácsok az akadálymentes otthon építéséhez és berendezéséhez

A kapu lehetõleg nyíljon távirányítóval, mind a személybejáró, mind pedig a kocsi behajtó. Amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodni kell egy kerekesszékbõl is könnyen elérhetõ, könnyen nyitható - zárható, kulcsos, lehetõség szerinti, tolózárról.

A személybejárati kapu semmilyen körülmények között, ne legyen keskenyebb 100 - 120 cm-nél és szereljünk rá egy megvilágítható, este is jól látható házszám táblát! Orvosnak, mentõsnek, rendõrségnek, de bárkinek, aki bennünket keres, sötétben nagy segítségére lesz.

Legyen a bejáratnál postaláda melynek az eleje üvegezett! Az ilyen belelátható postaládából, ha a ház lakói több napig sem veszik ki a küldeményeket, a szomszédok következtetni tudnak egy esetleges balesetre, vagy vészhelyzetre.
A kapu és a bejárati ajtó fölött lehetõleg legyen elõtetõ, hogy az elõtér kövezete minden esetben száraz maradhasson, így annak jegesedés is elkerülhetõvé válik!
A kaputól a bejárat ajtóig vezetõ út legyen szilárd burkolattal ellátva, emelkedése pedig ne haladja meg a 3 - 4%-ot!
Az út legyen olyan széles, hogy ott két ember egymás mellett közlekedhessen (minimum: 120 cm) és lehetõség szerint mozgásérzékelõs, vagy napkollektoros armatúrákkal kellõképpen világítsuk meg e járófelületet minden részletét!
A kapun továbbá jó, ha van kaputelefon és távnyitó. Egyedül otthon tartózkodó fekvõ beteg vagy mozgásában korlátozott esetében, a kamerával ellátott kaputelefon fokozza a biztonságérzetet.
A bejárati ajtó szélessége sem lehet 100 - 120 cm - nél keskenyebb, és azon minden esetben legyen kémlelõnyílás, vagy ráccsal ellátott, nyitható kémlelõ ablak!
Szereljünk az ajtóra egy mechanikus kopogtatót is, mert a csengõ meghibásodása esetén az mindenkor jól hallható.
A bejárati ajtó elõtt lehetõleg ne legyen lépcsõ és magas küszöb sem, de, ha mégsem kerülhetõ el hiányuk, a lépcsõ legyen alacsony és széles, valamint minden esetben jól látható!
Az ajtóelõtér burkolata legyen csúszásmentes! legyen elég széles és mély ahhoz, hogy egy kerekesszék és egy kísérõ kényelmesen elférhessenek az ajtó kinyitásáig!
A kocsitároló vagy fedett kocsiszín lehetõleg minél közelebb kerüljön a bejárati ajtóhoz, de még ez a rövid útszakasz is legyen tetõvel fedve, idõjárástól védett!
A kocsitároló és a bejárati ajtó közé ne tervezzünk szinteltolást, ne szûkítsük le a közbensõ teret falakkal, bútorokkal vagy egyéb dísztárgyakkal! A világítás legyen határozott és egyenletes, lehetõleg, mozgásérzékelõ kapcsolóval mûködtetve! Az ilyen útszakasz szélessége sem lehet 120 cm-nél keskenyebb!
A lakótér padlója lehetõleg legyen egysíkú, könnyen áttekinthetõ és a teret szûkítõ kiugrásoktól, éles sarkoktól, kiszögelésektõl mentes!
Kerüljük a segédeszközökkel közlekedõ emberek által, megközelíthetetlen zúgok, sötét helyiségek kiépítését!
A lakótérben legyen kellõképpen minden részlet megvilágítva!
A természetes fény mennyiségének függvénye a jó kedélyállapot, ezért kompromisszum nélkül szükséges a kellõ mennyiségû ablakfelület beépítése, minden lakóhelyiségbe! (Az otthonához kötött, mozgásában korlátozott ember soha ne éljen, nappal is mesterséges megvilágítást igénylõ helységben!)
A padlóburkolat legyen könnyen tisztántartható, lehetõleg padlófûtéssel ellátva, mert a keveset mozgó ember lába fázik! Célszerû, ha nem padlófûtéses a lakótér, a járófelületet csúszásmentes gumipadlóval, természetes alapanyagú padlószõnyeggel, vagy parafa burkolattal befedni.
A lakótérben elhelyezésre kerülõ bútorok ne zsúfolják túl a teret, benne csak a funkciójukat maradéktalanul jól ellátó berendezési tárgyaknak biztosítsunk helyet. Ezek a bútorok és berendezési tárgyak viszont ne lógjanak be a közlekedési útvonalba, ne legyenek sarkosak és veszélyes élekkel kiképezve, de mindenkor tudjanak segítséget nyújtani a mozgáskorlátozott ember helyváltoztatási szándékához!
A konyha, étkezõ és nappali szoba kerüljön egy térbe, azonos padlószinten és azok funkcióját lehetõség szerint csak a bútorozással határoljuk el egymástól! A tér így könnyen áttekinthetõvé válik.
Kapcsolók és dugaszoló aljazatok, ne kerüljenek elérhetetlen helyre. Magasság max.: 90-100 cm, min: 30-40 cm. Mechanikus kapcsolók helyett lehetõség szerint használjunk távirányítással is üzemeltethetõ fényerõ szabályzókat!
Az étkezõ, valamint a garnitúraasztalt úgy kell elhelyezni, hogy azok kerekesszékkel, járókerettel, mankóval is körben járhatók legyenek.
A konyhabútoroknál kerüljük a fölsõ szekrények beépítését, helyettük inkább egy ülõ ember számára is elérhetõ, könnyen áttekinthetõ nyitott polcos elem felszerelésérõl gondoskodjunk. Az ilyen polcokra, mélységében soha ne tároljunk több sorban tárgyakat - edényeket, tányérokat - mert azokat nehéz olyankor levenni, megtalálni! Elemben a polc aljába építsünk be irányítható fényû, áramátalakítón keresztül üzemeltethetõ világító armatúrákat, melyek az alattuk lévõ munkafelületeket kellõen bevilágítják!
A tárlóbútorok vagy legyenek mobilak - kerekeken gördülõk - vagy legyenek a falra közvetlenül felerõsítve, lábazatok nélkül! Az ilyen szekrénykiépítések megkönnyítik a takarítást és a hozzáférhetõséget. Mélységük a szabványos 55-60 cm helyett elég, ha 45-50 cm. (A munkalapok mélységi méretének meghatározásánál, mindig vegyük figyelembe a vásárolt konyhagépek mélységi méreteit!)
A tûzhely és a mellette lévõ munkalapok magassága, jó ha állítható, mert egy kerekes székben ülõ ember számára a szokásos 85-90 cm-es magassággal azok baleset veszélye nélkül, nem használhatók. Kívánatos magasság: 70-75 cm.
A munkaasztalok és a tûzhely alatti részt, lehetõleg hagyjuk üresen, hogy a kerekesszékkel aláférjünk!
Az egyterû lakások legyenek jól szellõztethetõk! A konyhában gondoskodni kell az ételszagok és gõzök elszívására alkalmas nagyteljesítményû, elektromos légcserélõ készülékek beszerelésérõl! (min.: 450-500 m3/h teljesítménnyel.)
A lakóhelyiségek falait lehetõleg fessük vagy tapétázzuk világosra. Fehér fal esetén színes bútorokat, színes fal esetén világos vagy fehér színezésû, furnérozású berendezési tárgyakat vásároljunk! A függönyök és szõnyegek anyaga és színe harmonizáljon a többi berendezési tárgy színével és anyagával!
A fürdõszoba legyen tágas és törekedjünk arra, hogy szükség esetén ott egy segítõ is kényelmesen elférjen! A zuhanyzónak ne legyen magasított tárcája és fallal sem kell körülhatárolni! A padlószint lejtése és a beépített padlóösszefolyó lehetõvé teszi a zuhanyzó vizének elvezetését. A zuhany alá a falra, szereljünk lehajtható üléslapot és megfelelõ biztonságos kapaszkodókat.
A fürdõkádhoz tudjunk kerekesszékkel melléállni, és még az ápoló számára is maradjon elég hely! A fürdõszoba és a vécé helyiség minden más szaniter berendezése legyen falra szerelve és azokat, soha ne építsük vagy burkoljuk körbe!
A padló legyen csúszásmentes, az oldalfalakat pedig burkoljuk könnyen tisztántartható kerámialapokkal. Legyen általános - és helyi megvilágítás a sminkeléshez és a borotválkozáshoz. Az elektromos berendezések, kapcsolók, dugaszolóaljzatok csak érintésvédelmi elõírások betartása mellett szerelhetõk vizes helyiségbe!